Szabadság 2024 életkor szerint – hány nap szabadság jár 2024-ben, mennyi szabadságot vehetek ki? A Munka Törvénykönyve alapján 2024-ben a munkáltató hány nap szabadság felett rendelkezik egy évben? Szabadnapok száma kalkulátor 2024: mikor köteles a főnök elengedni szabadságra? Részletesen leírjuk, hogy a szabadság hány százalékával rendelkezik a munkáltató és a munkavállaló. Az alapszabadság mellett mitől függ a pótszabadság mértéke? Emellett pdf formátumban elérhetőek oldalunkon a Munka Törvénykönyve szabadságra vonatkozó szabályai és a szabadság számítás lényeges előírásai is.

A szabadságra vonatkozó legutóbbi rendelkezések a Munka Törvénykönyve által 2013. január 1-től léptek életbe, így 2024-ben is érvényben vannak. A szabadság minden naptári évben jár a munkavállaló számára, melyet a munkában ténylegesen eltöltött idő határoz meg. A törvényi szabályozás számos olyan időszakot is szabadságra jogosító időnek feleltet meg, amikor tényleges munkavégzés valójában nem történik. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy az új Munka Törvénykönyve a korábbi munkaügyi szabályokhoz képest már szűkebben szabja meg azon időtartamok körét, melyek tényleges munkavégzés nélkül is szabadságra jogosítanak.

A szabadságra jogosító idő kiszámításába tehát bele kell számolni a munkavállaló pihenőidejét, a pihenőnapokat és a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidőt. Szabadságra jogosító időnek minősül ezen kívül a a szabadság teljes időtartama, a szülési szabadság időtartama, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség időszaka, továbbá a munkavégzés alóli mentesülésnek (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott) tartama, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama is.

Hogyan történik a szabadság kiszámítása tört év esetén? A munkavállalót a szabadság mindig naptári évenként illeti meg. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló jogviszonya év közben kezdődik, vagy felmondás esetén a munkavállalói jogviszony év közben ér véget, akkor a dolgozó részére a szabadság arányos része jár, vagyis az adott munkahelyen munkában eltöltött időt kell a számításhoz figyelembe venni. A fél napot elérő töredéknapot a számítás során egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.

Alapszabadság és pótszabadság 2024

A szabadság minden munkavállalót megillet, a szabadság pedig alapszabadságból valamint pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, a pótszabadság pedig a munkavállaló életkorától függ. Életkor alapján járó pótszabadság az alapszabadságon felül mindig abban az évben jár először a munkavállaló számára, amikor az adott életkort betölti.

A munkavállalónak huszonötödik életévétől 1 munkanap, huszonnyolcadik életévétől 2 munkanap, harmincegyedik életévétől 3 munkanap, harmincharmadik életévétől 4 munkanap, harmincötödik életévétől 5 munkanap, harminchetedik életévétől 6 munkanap, harminckilencedik életévétől 7 munkanap, negyvenegyedik életévétől 8 munkanap, negyvenharmadik életévétől 9 munkanap, negyvenötödik életévétől pedig már 10 munkanap pótszabadság jár.

Évente további plusz szabadság napok is járhatnak a munkavállalónak pótszabadság címén (tehát nem csak az az életkor és a gyermekek száma számít) ezek az egyedi élethelyzetekből adódó esetek a következők:

• 2 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak évente, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékkal élő (fogyatékkal élő gyermekenként);
• 5 munkanap pótszabadság jár az apának gyermeke születésekor (legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérhető, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni);
• 7 munkanap pótszabadság jár az apának ikergyermekek születésekor (a gyermek születésére vonatkozó szabályok az irányadók ebben az esetben is);
• 5 munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak (utoljára abban az évben jár neki, amikor a 18. életévét betölti);
• 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak évente, ha a munkavállaló számára, ha a föld alatt állandó jelleggel dolgozik;
• 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak évente, ha naponta legalább három órát dolgozik ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen;
• 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak évente abban az esetben, ha legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkezik.

Mindig a főnök dönt a szabadság napjairól?

A Munka Törvénykönyve alapján 2024-ben a munkáltató hány nap szabadság felett rendelkezik egy évben? Leggyakrabban a nyári szabadságolások idején fordul elő az a kellemetlen eset, hogy több munkavállaló is egyszerre szeretne elmenni szabadságra. Ilyenkor ki dönti el, hogy ki mehet és ki nem? A helyes válasz valóban az, hogy a főnök, vagyis a munkáltató dönti el az esetek döntő többségében azt, hogy melyik munkavállaló mikor mehet el szabadságra.

A Munka Törvénykönyve előírásai alapján a munkáltató a mérlegelés és a döntés előtt köteles meghallgatnia a munkavállalóit. Vagyis elvileg a dolgozó is kérheti, hogy hadd mehessen szabadságra. Arról azonban a jogszabály már nem rendelkezik, hogy a munkavállaló véleményét a munkáltatónak figyelembe is kellene vennie a döntés meghozatalakor. Vagyis valóban a munkáltató dönti el végső soron azt, hogy melyik munkavállaló mikor mehet el szabadságra.

Mikor köteles a főnök elengedni szabadságra?

A munkavállaló mikor szólhat bele a szabadság kiadásába? A munkavállaló rendelkezik az éves szabadság egy kisebbik részével, mely legfeljebb 7 napot jelent évente. Amennyiben egy munkavállaló az év eleje óta az adott munkahelyen dolgozik, akkor 7 nap szabadsággal bizonyos korlátok között szabadon rendelkezhet. De ha mondjuk csupán január 1-től dolgozik az adott munkáltatónál, akkor az év első három hónapjában nem rendelkezhet szabadon a szabadság napjaival.

Van egy másik megkötés is, mely a dolgozó fent említett 7 napjára vonatkozik. A munkáltató a Munka Törvénykönyve alapján a dolgozó által kérhető 7 nap szabadságot legfeljebb két részletben adhatja ki. Vagyis a munkavállaló hiába kéri, nem kaphat hét alkalommal 1 nap szabadságot. Azonban ha a dolgozó egy naptári év során egyszer 2 napot, míg másodszor 5 napot kér; vagy más esetben egyszer 4 napot, míg másodszor 3 napot kér szabadságként a munkáltatójától, akkor a főnök ezen szabadság napok kiadását már nem tagadhatja meg.

A végkielégítést a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről szabályozza, a szabadság számítására és kiadásának módjára vonatkoznak az új Mt. 115-133. közötti paragrafusai, melyek az alábbi pdf-kivonatban is olvashatóak.

{pdf=images/pdf/003_szabadsag.pdf|100%|500|native}