Felmondási idő 2024 – mennyi felmondási idő jár a munkavállalónak 2024-ben? Hogyan szabályozza a Munka Törvénykönyve a felmondási idő kiszámításának módját? Munkavállalói felmondás és közös megegyezés esetén hogyan alakul a felmondási idő hossza? Azonnali hatályú felmondás esetén nincsen felmondási idő. A felmondási idő kezdete és vége: a felmondási idő ledolgozása minden esetben kötelező? Hogyan kell kiszámítani a munkaviszony megszűnésének pontos időpontját?

A végkielégítés 2024. évi szabályait összefoglaltuk oldalunkon részletesen, most a felmondási idővel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat vesszük sorra. Mivel a munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló egyaránt felmondhatja, a felmondási idő megfelelő időszak arra, hogy mindkét fél kezelni tudja a dolgozó távozásával együtt járó munkahelyi szervezési feladatokat. A Munka Törvénykönyve szabályozza a felmondási időt, melynek van egy minimális hossza, azonban ez az időszak arányosan növekszik a ledolgozott évek számával párhuzamosan.

Számos felmondás típus van Magyarországon (azonnali hatályú felmondás, próbaidő alatti felmondás), de a felmondási időnek alapvetően a rendes felmondás és a közös megegyezés esetén van kiemelt szerepe. Felmondási idő van tehát abban az esetben, ha munkavállalói felmondás miatt köszön el munkáltatójától az alkalmazott; illetve akkor is, ha munkáltatói felmondás következményeként bocsátja el a főnök a beosztottját.

• Munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő segíti a munkáltatót, hiszen ezen idő alatt lehetősége van arra, hogy új munkaerőt találjon, és ezáltal pótolja a kieső munkatárs munkáját.
• Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő szintén nagy segítséget jelent a munkavállalónak, hiszen felmondási ideje alatt egyrészt ugyanúgy megkapja munkabérét, másrészt van ideje új munkahelyet keresnie.

Felmondási idő rendes felmondás esetén

A rendes felmondás kifejezés helyett 2024-ben a felmondó levélbe csupán felmondást írnak, de a rendes felmondás kifejezés a köznyelvben még mindig él. Határozatlan idejű munkaszerződés esetén a munkavállaló és a munkáltató is élhet bármikor az írásban történő felmondás lehetőségével. Fontos tudni, hogy szóban felmondani nem lehet. A felmondást mindig indokolnia kell a munkáltatónak, melyet egy esetleges vita során bizonyítania is tudni kell.

Munkáltatói rendes felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. Emellett lehetősége van a munkaadónak arra is, hogy egyéni megállapodás alapján az elbocsátott alkalmazottját a felmondási idő felénél hosszabb időtartamra, avagy a felmondási idő egészére felmentse a munkavégzés alól. A felmentési idő alatt is jár távolléti díj az alkalmazottnak.

Munkavállalói rendes felmondás esetén viszont nem jár az alkalmazottnak felmentési idő, vagyis kötelező jelleggel le kell dolgoznia a felmondási idő egészét, hacsak erről nem rendelkezik másként a főnöke. A munkavállaló tehát a felmondási ideje alatt is dolgozik, de erre az időszakra természetesen őt megilleti a teljes munkabér.

Mennyi a felmondási idő?

A Munka Törvénykönyve szerint legalább harminc nap a felmondási idő; mely a felmondás (munkáltató avagy munkavállaló általi) benyújtása utáni munkanappal veszi kezdetét. A felmondási idő minimális hossza ugyan harminc nap, de ez növekedhet attól függően, hogy az alkalmazott az adott munkaadónál pontosan hány évet dolgozott.

• A felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött 3 év után 5 nappal meghosszabbodik, azaz 30 + 5 = 35 nap;
• ha a munkavállaló az adott munkáltatónál legalább 5 évet dolgozott, akkor a felmondási idő 15 nappal meghosszabbodik, azaz 30 + 15 = 45 nap;
• ha a munkavállaló az adott munkáltatónál legalább 8 évet dolgozott, akkor a felmondási idő 20 nappal meghosszabbodik, azaz 30 + 20 = 50 nap;
• ha a munkavállaló az adott munkáltatónál legalább 10 évet dolgozott, akkor a felmondási idő 25 nappal meghosszabbodik, azaz 30 + 25 = 55 nap;
• ha a munkavállaló az adott munkáltatónál legalább 15 évet dolgozott, akkor a felmondási idő 30 nappal meghosszabbodik, azaz 30 + 30 = 60 nap;
• ha a munkavállaló az adott munkáltatónál legalább 18 évet dolgozott, akkor a felmondási idő 40 nappal meghosszabbodik, azaz 30 + 40 = 70 nap;
• ha a munkavállaló az adott munkáltatónál 20 évnél is többet dolgozott, akkor a felmondási idő 60 nappal meghosszabbodik, azaz 30 + 60 = 90 nap.

Mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén?

A munkaviszony megszűnhet közös megegyezéssel, mely a nevéből adódóan is azt jelenti, hogy a felek mindenben közös elhatározásra jutnak. Ez a felmondási időt illetően is így van, vagyis a munkavállalónak és a munkáltatónak egyezségre kell jutni arról, hogy legyen-e felmondási idő, és ha igen, akkor az milyen hosszú legyen. Részletesen is írunk a felmondás közös megegyezéssel esetén figyelembe veendő szabályokról.

Azonnali hatályú felmondás esetén nincsen felmondási idő

Azonnali hatályú felmondás esetén nincsen felmondási idő, hiszen ez ennek a felmondásnak a nevéből is következik. Azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés rendkívüli esetben, indoklással történhet a munkavállaló vagy a munkáltató részéről. Ebben az esetben tehát a munkaviszony azonnal megszűnik; vagyis nem beszélhetünk felmondási időről. Próbaidő alatt történő felmondás esetén szintén nincsen felmondási idő.

A felmondási időt a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről szabályozza, a végkielégítésre vonatkoznak az új Mt. 68-69-70. §-ában leírtak, melyek az alábbi pdf-kivonatban is olvashatóak.

{pdf=images/pdf/004_felmondasi_ido.pdf|100%|500|native}